Mennyit Ér Ma A Kárpótlási Jegy
Évek óta nem történik semmi a kárpótlási jegyek ügyében, pedig az államnak a törvény szerint biztosítania kellene azok ellenértékét. Több földárverést is tartanak nemsokára, de ezeken csak azok indulhatnak, akiket alanyi jogon kárpótoltak. A tőzsdén forgó jegyekkel még várni kell - hogy meddig, azt a szaktárca sem tudja. Az is kiderült, hogy több mint 12 milliárd forintnyi papírt fel sem vettek a jogosultak. Nehéz terhet cipel az állam a kárpótlási jegyekkel és azok is, akik akár évek óta hasztalan várják, hogy az állam végre előálljon a megoldással. Bár a "kárpótlási jegy" kifejezésre többen felkapják a fejüket, a rendszerváltáskori jegyek témája még mindig aktuális. Részben azért, mert még vannak olyan kárpótoltak, akik nem jelentkeztek, vagy nem váltották be a jegyeiket, részben pedig azért, mert a tőzsdén is forog pár milliárd a jegyekből és az ezekre spekulálók évek óta hasztalan várnak biztató hírekre. Úgy tűnik ez egy ideig még így is marad. A kárpótlási jegy rövid története A kárpótlási jegyekről az 1990-es kárpótlási törvény rendelkezik.
Mire használhatók a kárpótlási jegyek? | Szombat Online
Íme, a 3 évesre tervezett, de végtelenül elhúzódó történet. És még nem látszik a vége… Mekkora kárpótlás jár 40 évnyi átkosért? A speciális értékpapír létrejötte egy eleve kényszerű kompromisszum volt. Az első szabadon választott kormány, kissé túlbuzgó módon, magára vette az előző rendszerek bűneit, és mindenkit kárpótolni akart, akit megfosztottak akár anyagi javaitól, akár személyi szabadságától. Egy ilyen kárpótlás nyilván csak részleges lehet, és sokszor nehéz is számszerűsíteni az elszenvedett sérelmeket, egy ekkora akció azonban mindenképpen rengeteg pénzbe kerül. Ezt a rendszerváltás terhei alatt nyögő gazdaság nyilván nem bírta el, ezért olyan megoldást kerestek, amivel időhöz jutnak, amíg a privatizációból várhatóan befolyó töméntelen pénz lehetővé teszi a kárpótoltak kifizetését (vagyonhoz juttatását). Erre a célra gyorsan létrehozták a kárpótlási jegyet, mint értékpapírt, ami névértékkel bír, de a névérték nem pénzt, vagy tulajdoni jogot testesít meg (mint egy kötvénynél vagy részvénynél), hanem egy pontosan meg nem határozott tartalmú és határidejű ígéretet, miszerint a privatizáció folyamán közösségi (állami, önkormányzati, termelőszövetkezeti) tulajdonra váltható.
Nos, volt már próbálkozó tagállam Görögország személyében, de végül be kellett tartania a szabályokat, vagy el kellett volna hagynia az övezetet. Előbbit találta vonzóbbnak, mérlegelve a két lehetőség következményeit. Olasz túlköltekezés Most Olaszország próbálkozik, amely annyiban tér el Görögországtól, hogy sokkal nagyobb: az olasz GDP nagyjából 10-szerese a görögnek, az eurózónában a harmadik legnagyobb Németország és Franciaország után. Talán ezért is próbálkozik most az olasz kormánykoalíció egyik pártja a lehetőségek feszegetésével: abban bízik, hogy túl nagyok ahhoz, hogy engedjék őket csődbe menni, és adósságukon hatalmasat bukni. A kormánykoalíció már tavaly év végén szerette volna veszélyes mértékben megnövelni a költségvetési hiányt, és most ugyanezt tenné év közben. A baj csak az, hogy az ország eladósodottsága veszélyes szinten áll a GDP 132 százalékán, így ez már felvetné az előbb-utóbb bekövetkező fizetésképtelenséget. Az Unió és az eurózóna nem is engedi, így megpróbálkoznának másként túlköltekezni.
- Mennyit ér a Steam accountod? - LOGOUT.hu blogbejegyzés
- Utalás külföldről magyar bankszámlára olcsón? – Iránytű.de
- Mennyitkeresel.hu | Mennyi a fizetésed?