2016. 07. 06. A kft. ügyvezetőjének jogviszonya és társadalombiztosítási kötelezettsége JOGSZABÁLY ÉRTELMEZÉSI VITÁBA KEVEREDTEM ÉS EZÉRT SEGÍTSÉGÉT KÉREM. VAN EGY KFT. AMINEK A TULAJDONOSA EGYBEN ÜGYVEZETŐJE EDDIG 36 ÓRÁT MEGHALADÓAN VOLT EGY MÁSIK MUNKÁLTATÓNÁL JOGVISZONYA. EZÉRT A KFT. -BEN NEM VOLT BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYA, SEM MUNKASZERZŐDÉSES, SEM MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSSEL NEM KAPOTT SEMMILYEN JUTTATÁST AZ ÜGYVEZETÉSÉÉRT, CSAK OSZTALÉKÉRT VÉGZETT ALÁÍRÁSI ÉS EGYÉB TEVÉKENYSÉGET. MOST A MUNKAHELYÉN A 8 ÓRÁS MUNKAVISZONYBÓL ÁTLÉPTETTÉK HETI 6 ÓRÁS MUNKAVISZONYBA, AMI NEM ÉRI EL A 36 ÓRÁS FOGLALKOZTATOTTSÁGOT. A KFT-T MOST SZERETNÉK A CÉGBÍRÓSÁGON MÓDOSÍTANI, MARADNA Ő A TULAJDONOS, NEM LENNE TÖBBSÉGI TULAJDONOS ÉS MUNKAVISZONYBA SZERETNÉ VÉGEZNI A KFT-JÉBEN A MUNKÁJÁT, NEM MEGBÍZÁSI DÍJBAN. KÉRDÉS A MUNKAVISZONYBAN VÉGZETT MUNKA LEHET ÜGYVEZETŐI ÉS EGYÉB TEVÉKENYSÉG IS? AZT A FELVILÁGOSÍTÁST KAPTA EGY ÁLTALA ISMERT SZAKÉRTŐTŐL A NAV-NÁL, HOGY ha van 6 órás munkaviszonya, akkor itt a kft-jében a munkaviszonyt választ, mint ügyvezető, akkor csak 2 órára kell őt bejelenteni és akkor meg van a 8 órás munkaviszonya, de ez alatt ő azt érti, hogy a minimálbér arányos napi 2 óra, azaz heti 10 órának megfelelő munkaviszonyban lévő szerződés szerinti bért kapná és ez után fizetné a kft-ben a szociális és egyéb járulékokat.
Én úgy értelmezem a jogszabályt, hogy lehet munkaviszonyban és lehet megbízási jogviszonyban is ügyvezető, de az adott kft. -n kívüli munkaviszonynak kell megfelelnie a heti 36 órát meghaladó jogviszonynak. Ha nincs akkor minimálbér. 2015. 10. Átalányadózó 36 órás munkaviszony mellett 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó járulék- és adófizetésével kapcsolatban van kérdésem. A Tbj. törvény 31. §-a szerint az átalányban megállapított jövedelem után 10% nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék fizetendő. A szociális hozzájárulásról szóló CLVI. törvény 458. §-a értelmében a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó mentesül a szociális hozzájárulás fizetése alól egy nyilatkozattétel esetén. A NAV 2013. júliusban közzétett tájékoztatója viszont gyökeresen ellentmond ennek: "2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
glennstuartbeatty.com, 2024 | Sitemap